Egy ideje már a múltban van,
Mosolygom, mikor emlékszem arra.
Őrült vagyok?
Még mindig hiányzol, nagyon.
Ez igazi volt teljesen,
S túl erősen égett, hogy elfelejtsd.
Mit hagyott maga után,
Az a hamu pusztán.
Hova lett a szerelem?
Tudnom kéne ezt nekem.
Hogyan veszíthetnélek örökre el,
Azok után mit együtt viseltem el?
Mért kellett elvesztenem téged, nem tudom,
Most olyan lettél az úton,
Mit soha többé nem érek el,
Mert az óceán mélyére kéne mennem.
Egy álomban jelentél meg,
Egy ideig ott voltál vélem.
Tovább aludtam, így,
Hogy velem maradj még.
Kell, hogy térképet rajzoljak,
S összekössem a pontokat,
Az összes emlékemről,
Minden hitemről.
Hova lett a szerelem?
Tudnom kéne ezt nekem.
Hogyan veszíthetnélek örökre el,
Azok után mit együtt viseltem el?
Mért kellett elvesztenem téged, nem tudom,
Most olyan lettél az úton,
Mit soha többé nem érek el,
Mert az óceán mélyére kéne mennem.
Csak tudnod kell neked ezt:
Imádtam az időt, mit töltöttem veled,
S soha nem akarlak szomorúnak látni,
Más nekem már nem fog fájni.
Ha nem akarod azt mondani, hogy szeretsz,
Hát elfelejtelek.
Légy boldog!
Légy boldog!
|