Hello! :)

Megint nagy kihagyás után visszatértem.

 A mai napom reggel úgy indult, hogy valahogy iszonyatosan korán értem oda a buszmegállóba, úgyhogy kedvem támadt egyet sétálni, így átsétáltam a következő buszmegállóba, ami a régi sulim mellett van. Két kiskölyök ült a suli előtt, nem nagyon néztem őket többnek 12-nél. Az egyikük odajött hozzám, és a következő párbeszéd játszódott le:
"- Szia cica, van gazdád?
- Van.
- És ő hol van most?
- Hagyj már békén, törpe!"
Nem is igazán értettem a helyzetet, meg reggel volt még, és igazából ötletem sincs, hogy egy ilyen kisfiú mit akarhatott tőlem...

Valahogy beestem a suliba, de előtte szokásomhoz híven bementem a közeli boltba, és vettem magamnak egy csomag kekszet, és fél liter baracklevet. Valahogy minden reggel ez a reggelim, vagy ha éppen nincs kedvem bemenni a boltba, vagy nem arra megyek, akkor veszek egy szendvicset a büfében.

Az első órám angol volt, ami elég unalmas volt, mivel huszadjára magyarázta a tanárnő ugyanazt, és én már az elsőre felfogtam, aki meg nem így van vele, az most sem igazán figyelt, úgyhogy nem értem minek. Ezért egy kicsit elkalandoztak a gondolataim, és valahogy kiszúrt a tanárnő, és megkérdezte tőlem, hogy ugye arról álmodozom, ahogy ő a Past Perfectet magyarázza, mondtam neki, hogy ez csak természetes. :D

Utána matekon dolgozatot írtunk, de valami gubanc volt a számológépemmel, és nem volt képes koszinuszt számolni. Akkor gondoltam arra, hogy csak én lehetek ennyire szerencsétlen, de hármas még így is lesz a dolgozatom, mert nem keveset tanultam rá.

Aztán irodalomórán kijelentette, hogy nem javította ki a témazárókat, mert hát neki sok dolga volt a szünetben... Én a múltkor ugyanerre hivatkoztam, mikor nem volt kész a házim, sőt még szünet sem volt, és egyik napról a másikra kellett elkészíteni egy nem éppen barátságos házit, és egyest adott, most akkor hogy is van ez? Neki lehet sok dolga, nekem nem? Persze, tudom, hogy ebből áll a világ, és minden igazságtalan, és velem szemben a tanárnak előjoga van, de valahogy bosszant az igazságtalanság.

Osztályfőnöki órán tűzriadó volt, meg ballagási főpróba.

Kémiára a tanárnőnk férje jött be, mert a tanárnő elment néhány osztálytársammal biológia versenyre. Nekem úgy tűnt, hogy ő is hasonlóképpen kedvel engem, mint a felesége, úgyhogy ez már egész jó, bár nem hiszem, hogy valaha tanítani fog.

Lett volna egy tesiórám is, de az elmaradt, és érdekes módon csak a lányoknak maradt el, mert a mi tesitanárunk nem volt a suliban, úgyhogy röhögtünk a fiúkon, mert hát egyrészt a legszebb öröm a káröröm, másrészt meg ők is röhögtek rajtunk, mikor nekik elmaradt egy tesijük, nekünk meg nem.

Utána rögtön haza is jöttem, ettem, meg minden, most pedig németleckét csinálok, meg felmentem az e-mailemre, megnézni, hogy miből írunk töriből majd, mert a tanárnő oda küldi el néha-néha a dolgokat. Miután megcsináltam a német leckét van még angol leckém, meg éneket kellene tanulni, de azt szerintem nem fogok, mert minek? Aztán ennyi.

Tudom egyébként, hogy most az oldal egy kicsit hülyén néz ki, de a múltkor meg olvashatatlan volt a betű, úgyhogy most igyekeztem úgy csinálni, hogy olvasható legyen, aztán majd kezdek valamit a dizájnnal is, hogy ne nézzen ki ennyire bután.

Egyébként meg bocsánatot kérek, hogy leírtam nem éppen lényeges dolgokat is, bár elég kevesen olvassák a blogomat, azért remélem senkit nem tántorítottam el attól, hogy olvasson engem. :D

Na megyek angol leckét írni, aztán meg edzésre. Pápá