Amikor semmi nem úgy alakul, ahogy én akarom2012.08.30. 18:24, Emsi
Utálom a MÁV-ot!!!
Hello kedves blogolvasok!
Már ha nem csak egy alternatív univerzumban léteztek... Csak mert visszajelzést nem nagyon kapok, hogy bárki is olvasna engem. :D De biztos vannak akik benéznek ide is, különben nem látogatnátok napi 10-en. Na jó... mindenesetre most egy kis szórakozás következik. FOGADJUNK NEM MERSZ A BŐVEBBEN GOMBRA KATTINTANI, ÉS NEM MERED ELOLVASNI!!
Na szóval... Hát hol is kezdjem? Tegnap reggel mentem fel Pestre, hogy majd találkozom drága kortárs írómmal (és szerelmemmel), Rondárral. A vasútállomás tőlünk elég messze, legalább egy kilométerre van, úgyhogy időben kell felkelnem, és elindulnom. Hát én kicsit eltököltem az időt körömfestéssel, meg egyéb lányos dolgokkal, de még el tudtam volna indulni 8:30-kor a 8:50-es vonathoz, ha édesanyám nem kezd el velem veszekedni, hogy mi a fenéért rohanok én mindig a vonathoz, meg mért csinálom ezt mindig... Pont úgy számolom ki az időmet, hogy pont időben odaérjek, és ne kelljen órákat ülnöm és várni a vonatra, meg megpusztulni a melegben. Ez most baj?
Egyébként meg, szépen lesprinteltem a vasútállomásra, mivel 8:38-kor sikerült elindulnom... Pontban 50-re értem oda, amikor is egy hang azt mondta nekem, hogy a vonatom előreláthatólag 15 percet késik. Na jól van, mondom, akkor beugrok addig a Tescoba, és veszek egy füzetet, mert betelt az a füzetem, amibe a verseimet írtam, és nekem szükségem van valamire, amibe írni tudok, mert különben megőrülök, és az irodalom, földrajz, matek, meg egyéb füzeteim hátuljába kezdek verseket írkálni. Meg a telefonomban is van egy pár...
Na jó... Lényeg, kijövök a Tescoból (ami amúgy a vasútállomás mellett található), és látom, hogy ott áll a vonatom. Rohanok megint, de mire odaérek, már elmegy... Hát anyja kínját! Pedig 10 percet nem voltam bent a Tescóba... Nem igaz, hogy a MÁV-nál még a késések sem pontosak! Olyat káromkodtam magamban, hogy az nem igaz. Most min röhögsz? Nézd meg... ez is kinevet engem. Hát nem szégyelled magad? xD
NE RÖHÖGJ!
Aztán a napom fénypontja volt, hogy találtam egy tök jó tollat a vonaton. :) Na meg persze Rondárral mindig jó találkozni. :) Szeretem a társaságát. Meg a családjáét is. Jó volt találkozni az anyukájával, meg a húgával. És a húgának a fiújával is. :)
Aztán amikor hazaértem, felhívom anyut. A következő beszélgetés játszódott le:
"- Szia. Na mi az? Hazaértél?
- Nem. A vonaton megnyílt egy csillagkapu, és átkerültem egy másik dimenzióba.
- És a másik dimenzióból... onnan nem is tudsz hazamenni?
- Nem anya, innen nem tudok hazajönni.
- Jönni? Ezek szerint már otthon vagy?
- Hát ja...
- Akkor én vagyok másik dimenzióban... Itt állok a Takko előtt."
Szóval... asszem alkottam egyet.
Na jól van. :) Emsi mókatára mára bezár.
Puszilok mindenkit! Vigyázzatok a betörőkkel, a kóbor kutyákkal, ne álljatok szóba idegenekkel, és ne fogadjatok el tőlük cukorkát!
Xoxo, Emsi
|