Cseva mindenkinek! (Ismét rá fogok szokni erre a köszönésre :D)

Most fogok nektek mesélni a bolondballagásról, a vízicsatáról az osztályteremben, az énekdolgozatról, meg a földrajzórámról is egy keveset, és még nagyon sok mindent. Ne aggódjatok, most egy igazán izgalmas blogbejegyzés fog következni, úgyhogy tessék hátradőlni a fotelokban (vagy a székekben), és ne nagyon hajoljatok túl közel a monitorhoz! Köszönöm.

 Kezdeném azzal, hogy ma reggel bemegyek a suliba, és még nem nagyon van bent senki, de így egy-két igen érdekes jelmezbe öltözött emberkét látok. Reggel van még, szóval így nem igazán fogom fel a helyzetet, aztán egy idő után leesik, hogy "Ja, hogy ma bolondballagás... oké." Voltak, akiktől megijedtem, mert zombinak, vámpírnak, meg egyéb félelmetes dolognak öltöztek, gondolom Halloween-ről maradt meg a cucc. :)

Első órában énekből dolgozatot írtam, amire nem nagyon tanultam, mert most mibe kérdezhet bele, olyanba, amit nem tudok? Elvégre én négy évig zenetagozaton tanultam, úgyhogy elég jól tudom az ilyen dolgokat. Egy-egy volt, amit elrontottam, de arra rá is jöttem mi (sajnos csak azután, hogy beadtam a dolgozatot, de van ilyen.) Mellettem ülő osztálytársaim nagyon néztek, hogy milyen magabiztosan írkálom mindenhová a válaszokat. :)

A biológia óránk elmaradt, mert a tizenkettedikesek bolondballagást tartottak. Ami abból állt, hogy leültették a négy osztályfőnököt meg az igazgatót egy székre, betekerték őket wc papírral, és a többi tanárnak pedig feladatokat kellett csinálni, hogy kiszabadítsák őket.

Öt csapat volt, és első körben elő kellett adniuk egy jelenetet, amihez húztak egy helyszínt, meg öt szót, amit bele kellett építeni a jelenetbe. Hatalmas őrültségek sültek ki belőle, néhányat el is mesélek.

Az első az volt, hogy a temetőben felkelnek a szellemek a sírjukból, és beszélgetnek, arról, hogy a Dávid vegyesboltba géppisztolyt hoztak.

A második pedig olyan jelenet volt, ami a cue nevezetű szórakozóhelyen játszódott, és a történet annyi volt, hogy a DJ pultban elromlott a kondenzátor, és emiatt verekedés tört ki.

A következő már valamivel viccesebb volt. A jelenet úgy kezdődött, hogy az egyik angol tanár elkezdte kiabálni, hogy "Mondjon le! Mondjon le! Az összes némettanár mondjon le!" Itt mindenki tapsolt, és szakadt a röhögéstől. Utána meg jött a "Mondjon le! Mondjon le! Az összes matektanár mondjon le!" Háromszor akkora tapsot kapott ez a kijelentése. :D Aztán végül kiderült, hogy ez a tanár azért tüntet a tanáriban, mert ellopták az asztaláról a logaritmus függvényt. A másik két tanár meg próbálta mondani neki, hogy hát az úgy mégsem lenne állapot, és az utolsó mondat védekezésképpen így hangzott: "Hát vasvellával nem lehet ám szilvát aszalni." xD

Volt még egy jelenet, de abból semmire nem emlékszem, úgyhogy azt nem tudom elmesélni.

A következő feladat az volt, hogy verset kellett írni valamelyik megkötözött tanárhoz, de nem is akármilyen verset, hanem szerelmesverset. Nagyon jókat röhögtünk azon, ahogy a tanárok egymásnak szerelmet vallanak. :D A legviccesebb az volt, amit az egyik magyartanár írt, hogy "Jól áll neked a wc papír,
Csak kevés arcodon a pír." xD

A következő feladat pedig az volt, hogy válaszolgatni kellett bizonyos kérdésekre, de olyanokra, amelyeket a felnőtt emberek nagy része nem tud. Például: "Ki az a Babi néni?" Vagy, hogy "Mire mondjuk mi, diákok, hogy 'adom'?" Meg volt egy Valóvilággal kapcsolatos kérdés is.

Végül pedig az osztályfőnökök kiszabadultak, de az igazgatóúrat még mindig wc papírba csomagolva tartották, és ő csak akkor szabadult ki, mikor a többi tanár elénekelte a 'Nyolc óra munka' című nótát.

Miután ennek az egésznek vége lett, már kicsengettek a harmadik óránkról, úgyhogy mentünk a negyedikre, ami nem lett megtartva végül, mert egy kisebb káosz keletkezett.

Az egész úgy kezdődött, hogy bejött hozzánk a 12.b osztály, és az egyikük lelocsolt minket vízipisztollyal, úgyhogy ezen felbuzdulva osztálytársam, aki valahonnan szerzett egy vízipisztolyt, mindenkit lelocsolt (még a tanárnőt is). Úgyhogy a tanárnő kiborult, elvette a gyerektől azt, amivel locsolt, és lespriccelte őt vízzel, de azt kevésnek érezte, ezért még egy kis szénsavmentes ásványvizet is kapott, így ezen felbuzdulva, mindenki, akinél volt víz, elkezdte őt locsolni. Amit aztán vissza is adott, így egész magyarórán vízicsata folyt. Vicces volt, a végére az egész terem úszott, és mindenki csurom vizes volt. xD

A következő óra sem lett megtartva, ami német lett volna, úgyhogy én csak ücsörögtem a terembe, és olvastam Jonathan Lethem könyvét, amelynek Amerikai amnézia a címe. Jonathan Lethem valójában Philip K. Dick, csak ez az újabb írói álneve. Olvastam már tőle a 'Várjuk a tavalyi évet' című könyvet, ami nagyon jó volt, és eldöntöttem, hogy annak ellenére, hogy hímsoviniszta, és az egész műve tele van káromkodással, nagyon-nagyon-nagyon jól ír.  Ez a műve is, amit most olvasok nagyon jó, mindenkinek ajánlom. :)

Aztán földrajz óra az vicces volt megint. Első tíz percben egyik osztálytársam Szíriáról beszélt, mert neki az apukája onnan származik. Az érdekes volt, oda is figyeltem rá nagyon.
Utána pedig a tanárnő meglengette a papírokat, mert beígért nekünk egy dolgozatot, és osztálytársam meg mondta, hogy "Szolidaritásból ne írjunk már!", és könyörgően nézett a tanárra, aki meg: "Én szolidaritásból ne irassak?"... Azt vártam, hogy kiakad, vagy valami, de nem. Annyit mondott, hogy "jó", és nem iratta meg a dogát, úgyhogy ennek külön örültünk. Mondjuk én tanultam rá, de az mindegy.

Órák után leültem a termünk mellé, és olvastam azt a könyvet, amit németen kezdtem el, és úgy egy órával később anya felhívott, hogy hol vagyok, mit csinálok, hová megyek ma, és felvilágosított róla, hogy esik kint az eső. Az utolsó információra előbb-utóbb magamtól is rájöttem volna, mivel nem sokkal később ki is mentem.

Találkoztam a fiúmmal, és vele, meg a legjobb barátjával töltöttem egy olyan másfél órát. Annyira bolondok. Egyszerűen összeülnek, és ömlik belőlük a hülyeség, én meg nem tudok mit csinálni, csak röhögni. Most nem nagyon jut eszembe olyan sztori, amit itt szívesen közzé is tennék, de egyszer, hogyha nem a világ legnagyobb ökörségét hordják össze, hanem csak normálisan poénkodnak, akkor erről is mesélek.

Ezek után még mentem színjátszóra, ahol elkezdtünk gyakorolni jeleneteket a darabból, amit majd elő fogunk adni. Mondjuk igazából csak két jelenet fért bele, de előbb-utóbb készen lesz ez is.

Azt hiszem mára már eleget írtam ide, szerintem mindjárt hozok nektek egy verset is. :) Sziasztok!