Csak stlok, s az a kibaszott es mr megint esik. Vihar van, n pedig csak stlok, ht nem hiszem el. Mirt csinlom ezt egyltaln? Egyltaln mirt vagyok itt, ezen a vilgon? Mirt? Mirt? Mirt? Istenem, br vget rne minden. Br lenne valahol egy szebb vilg, br vrna rm. Felpillantok az gre s nem ltok mst csak felhket, stt, vad, zord felhket, melyek eltakarnak minden fnyessget az letbl. Krbenzek, de nem ltok mst, csak fkat, amelyek a szllksektl fenyegeten ide-oda dlnglnek. Az egyik mindjrt rm esik, legalbbis nagyon remlem. Bellok al, de nem trtnik semmi, mg csak a villm sem csap bele, gyhogy szomorksan, remnyvesztetten stlok tovbb. Tovbb, egszen addig, amg be nem rek egy kisebb vrosba. Fogalmam sincs, mennyi ideje stlok, mert nem lttam mst, csak sttsget, de biztos vagyok benne, hogy j nhny napja. Hihetetlenl szraznak rzem a torkom, s a gyomrom is korog, ezen kvl pedig minden egyes porcikm sajog. Azt sem tudom mennyit haladtam elre, csak annyit tudok, hogy eljttem. Eljttem onnan, ahol biztonsgba voltam, ahol enni, inni kaptam, ahol volt hol aludnom, remnykedve abban, hogy mshol szeretni fognak.
Tvednem kellett. Az emberek sajnos nem olyanok, amilyennek elkpzeltem ket. n a nevelimen kvl ms emberekkel nem is tallkoztam, s azt hittem mindenki olyan, mint k. Mindenkit befogadtak, de sajnos kevs szeretetet adtak nekik. Szerintem nem is n vagyok az egyetlen, aki elmeneklt. Arrl fogalmam sincs, hogy a tbbiek miknt boldogulnak, vagy boldogultak, s nem is rdekel, hiba volt az rvahzban mindig az, hogy a msik gyerek a testvrnk. n senkit nem tudtam a testvremknt szeretni. Senki nem fogadott be. Mintha hat kezem, vagy nyolc lbam lenne, vagy hasonl furcsasg, de nem. Egy egyszer src vagyok. Tizenht ves, szke haj, s kk szem, mgis tlagos, s nem a „szke szpfi” benyomst kelt. Egyszeren nem vagyok olyan, mint a tbbiek, mr egsz kiskorom ta.
Nekillok futni, de hamar elfradok, gy stlva folytatom az utamat, csurom vizesen. Befordulok egy sarkon, majd egy msikon. Minden tele van utcazenszekkel, csrkkal, hd alatt lakkkal. gy tnik n is erre a sorsra jutottam. J ersen belergok egy kavicsba.
- Azt a kibaszott kurva letbe, hogy mrt van ilyen rohadt szar helyen az a kavics! – vltm bele a semmibe, majd lelk a fldre.
Az egyik hajlktalan flnken nz fel az jsgja mgl, majd amikor haragosan rnzek, visszatemeti magt a sorok kz. Egy rendr is rm nz, de tovbb nem foglalkozik velem, gyhogy n sem vele. n pedig ott maradok, ott lk, s bmulok bele az esbe…
|