A távolság közöttünk olyan nagynak tűnik,
Mintha megőrülnék,
És te azt mondod, hogy esik az eső a szívedben.
Azt mondod, hogy nincs senki, feltörölni az árt,
De ez butaság,
Hiszen megmondtam, hogy mindig visszatérek.

A szerelmem olyan, mint egy csillag,
Nem láthatsz mindig, de tudd, hogy ott vagyok.
Ha látsz egyet ragyogni, tudd, hogy az enyém,
És emlékezz, hogy mindig veled vagyok.
Ha látsz egy üstököst, én rajta vagyok,
Megyek hazafelé,
Csak kövesd a fényt, nem fog sokáig tartani,
Csak tudd, hogy nem vagy egyedül!

Próbáltam falakat építeni köréd,
Amik biztonságban tartanak, amíg én nem vagyok ott,
De ahogy nem vagyok veled,
Azt mondod, elkezdenek leomlani.
De ez nem arról az időről szól, amíg nem vagyunk együtt,
Hanem arról, hogy milyen erős a szerelmünk,
Amikor elmegyek, és egy örökkévalóságnak tűnik.

A szerelmem olyan, mint egy csillag,
Nem láthatsz mindig, de tudd, hogy ott vagyok.
Ha látsz egyet ragyogni, tudd, hogy az enyém,
És emlékezz, hogy mindig veled vagyok.
Ha látsz egy üstököst, én rajta vagyok,
Megyek hazafelé,
Csak kövesd a fényt, nem fog sokáig tartani,
Csak tudd, hogy nem vagy egyedül!

Azt mondod, hogy az idő nélkülem megfagyasztja a szívedet,
De már csak azért sem maradhatok, hogy bebizonyítsam, tévedsz!
Nézd csak meg milyen messzire jutottunk!
Hát nem tudod?
Hát nem tudod, hogy te vagy az egyetlen?

A szerelmem olyan, mint egy csillag,
Nem láthatsz mindig, de tudd, hogy ott vagyok.
Ha látsz egyet ragyogni, tudd, hogy az enyém,
És emlékezz, hogy mindig veled vagyok.
Ha látsz egy üstököst, én rajta vagyok,
Megyek hazafelé,
Csak kövesd a fényt, nem fog sokáig tartani,
Csak tudd, hogy nem vagy egyedül!