Jól éreztük magunkat reggel,
Most úgy érzem, hogy álmodom.
Te meg próbálod elmagyarázni, mi történt,
De nem hallom, amikor kiáltasz.

Nincs több „sajnálom”,
Nekem erre nincs időm.
Szakítottál, hogy megbéküljünk,
Úgyhogy kímélj meg a hazugságtól!

Fogd be, és szeress!
Mert végre megkaptál.
Nincs szükség szavakra,
Arra van szükség, hogy a karjaidban tarts,
A szeretetedre van szükségem.

Tudod, hogy ez nincs rendben.
Tudnánk mi mosolyogni.
Meg kéne látnod a fényt a szemeimben,
És nekem nem kéne sírnom.

Ne mondd, hogy szükséged van rám,
Ne ígérd, hogy megváltozol!
Tudom, hogy szükséged van rám,
Ez már nem mondd semmit.

Fogd be, és szeress!
Mert végre megkaptál.
Nincs szükség szavakra,
Arra van szükség, hogy a karjaidban tarts,
A szeretetedre van szükségem.

Fogd be, és szeress!
Mert végre megkaptál.
Nincs szükség szavakra,
És amennyire fáj, annyira
A szeretetedre van szükségem.

És hogyan lehetsz túl vak,
Hogy lásd a lányt,
Aki ellőtted áll,
És mindennél jobban akar Téged?

Csak fogd be, és szeress!
Mert végre megkaptál.
Nincs szükség szavakra,
Arra van szükség, hogy a karjaidban tarts,
A szeretetedre van szükségem.

Csak fogd be, és szeress!
Mert végre megkaptál.
Nincs szükség szavakra,
És amennyire fáj, annyira
A szeretetedre van szükségem.