D�viddal mindketten r�b�multunk a v�r�s l�nyra, aki j� ideig nem sz�lt semmit. Csend bor�totta a szob�t, �s nagyon s�t�t volt. Egyetlen f�klya szikr�z� f�nye miatt l�ttuk csak egym�s arc�t.
- �n j�v�k? – k�rdezte szel�den, t�le nem megszokott hangon.
- Nem, a szomsz�d n�ni – feleltem, �s megr�ztam a fejemet.
Ezut�n ism�t k�nos hallgat�s k�vetkezett. N�zt�k egym�st. V�gigm�rtem D�vidot, belen�ztem k�k szemeibe, azt�n egyre lejjebb t�vedt a tekintetem.  Ekkor vettem csak �szre, hogy nagyon sov�ny, nem volt rajta semmi h�s, se izom.  �gy n�zett ki, mintha b�re k�zvetlen�l a csontjaira tapadt volna. � is v�gigm�rt engem, hasonl�an, ahogy �n tettem. Majdnem ugyanolyan kifejez�stelen mosoly �lt az arc�n, mint nekem.
Azt�n a v�r�s l�nyt kezdtem el n�zni. Nagyon apr� termet� volt. Z�ld szemeiben szomor�s�g, �s mag�ny csillogott. A nyak�n megpillantottam valamit. Egy sebhely volt, de nem a szok�sos f�le. F�lhold alakja volt, �s furcs�n s�t�tlett, majdnem fekete sz�n�nek t�nt. Amint �szrevette, hogy azt n�zem, azonnal odakapta a kez�t, majd d�h�sen b�mult bele a szemembe.
- Nos, nem mes�lsz… �hm… mi is a neved?
- Adri.
- Akkor, Adri, halljuk a te horror sztoridat! – sz�lt bele D�vid a besz�lget�sbe.
A l�ny el�red�lt, kinyitotta picit a sz�j�t, �s abban a pillanatban elaludt a f�klya. �sszerezzentem, de � nem zavartatta mag�t, mes�lni kezdett:
Nem is olyan r�gen, tal�n napjainkban t�rt�nt, volt egy kutat�csoport, akik a hal�lt kutatt�k. Azzal k�s�rleteztek, hogy hogyan tudn�nak esetleg valakit visszahozni az �letbe. Legel�sz�r patk�nyokkal pr�b�lkoztak, de sehogy sem akart nekik �sszej�nni az �jj��leszt�s.
R�j�ttek, hogy ehhez nagyobb �llatra van sz�ks�g�k, ez�rt kipr�b�lt�k nyulakkal is, de semmi sem m�k�d�tt. K�t tud�s �gy d�nt�tt, hogy elmegy a csoportb�l, �s egyed�l kezdtek neki a fel�leszt�s kutat�s�nak. Kuty�kat alkalmaztak, �s kezdetben nem siker�lt nekik. Egy labradort hoztak a laborba, beadt�k neki injekci�val a m�rget, az pedig kiny�lt, �s holtan elfek�dt az asztalon. Elt�vol�tott�k a m�rget a test�b�l, majd olyan anyagokat adtak neki, melyt�l azt v�rt�k, hogy fel�bredjen, de nem t�rt�nt semmi.
- Mi lenne, ha kisebb test� kuty�val pr�b�lkozn�nk? – k�rdezte az egyik, majd m�snap bevittek a laborba egy tacsk�t.
Csillog�, barna sz�re volt, hossz� f�lei f�tyolk�nt keretezt�k hossz�k�s, aranyos arc�t. Gomb szemei szomor�s�ggal, �s f�lelemmel teltek meg. Kidugott nyelvvel, hangosan lihegve �lt az asztalon.  Az egyik tud�s odal�pett hozz�, megsimogatta a fej�t, mire a kutyus egy nagyon picit cs�v�lni kezdte a farkinc�j�t. �gy t�nt, kezdett b�zni azokban az emberekben, akik behozt�k a laborba, amikor a m�sik tud�s megjelent a h�ta m�g�tt, �s kegyetlen�l beadta neki a m�reg injekci�t. T�bb percen kereszt�l csak a kis tacsk� vony�t�sa, s�r�sa t�rte meg a n�ma csendet, majd lerogyott, elny�lt az asztalon, �s meghalt.
Ott hagyt�k p�r �r�ra, kimentek k�v�zni, �s elsz�vtak egy-egy cigarett�t.  M�g a kif�jt f�st is b�n�snek, gyilkosnak t�nt, a hideg �jszaka cs�ndes leveg�j�ben. Besz�lgettek k�zben, �s hangosan, j��z�en nevetg�ltek.
- Tudod, van az a vicc – kezdte az egyik. -, amikor az �llatorvos megbetegszik, �s elmegy az orvoshoz. Ismered?
- Nem.
- Le�lnek egym�ssal szemben, �s az orvos megk�rdezi az �llatorvost, hogy mi a panasza, mire azt feleli: „Ja, h�t �gy k�nny�.” – Enn�l a viccn�l valahogy v�get �rt a nevetg�l�s hangulat, �s j� ideig nem sz�ltak egym�shoz.
A fesz�lt csendben harangsz� sikoltott fel, �gy folytonos hangj�val figyelmeztetve a k�t fiatal tud�st az id� m�l�s�ra, arra, hogy mennyi ideje �lnek kint az erk�lyen, �s arra is, hogy mennyi ideje nem lehet hallani a kis barna sz�r� t�nem�ny liheg�s�t.
- Vissza k�ne menn�nk – t�rte meg a csendet az egyik�k.
- V�rjunk m�g! F�lek…
- Ugyan, mit�l f�lsz?
- A v�geredm�nyt�l.
- Nyugalom, minden a legnagyobb rendben lesz.
Nem sokkal k�s�bb elindultak vissza, �s megpr�b�lkoztak a kutyus �jj��leszt�s�vel. M�r kezdt�k volna feladni, le is �ltek az asztal mell�, amikor az �llat megemelte a fej�t, de valami nem volt rendben. Gomb szemeiben nem t�kr�z�dtek �rzelmek, sz�re mintha kifakult volna, sz�j�b�l pedig feh�r, habszer� anyag folyt. Feln�zett, majd egyik mancs�val lassan el�re l�pett. L�that�an sz�mtalan k�rosod�st szenvedett, f�leg az agy�ban, �gy teljesen �gy n�zett ki, mint egy zombi kutya.
Felkelt az asztalr�l, majd egy hirtelen mozdulattal r�ugrott az egyik tud�sra, �s beleharapott a nyak�ba. A kutat� elter�lt, p�r pillanatig ott maradt a f�ld�n, majd felkelt, �s egy fekete, f�lhold alak� sebhely maradt a nyak�n.
- Tacsi, �l! – mondta, majd a kutya nekiugrott a t�rs�nak, sz�tmarcangolta el�sz�r a karj�n a b�rt, majd kett�harapta a tud�s nyak�t.
Az�ta az � ut�dainak ilyen sebhely van a nyak�n, �s csak �k tudnak parancsolni a tacsk�nak, mely m�g mindig �l.
A f�kly�k hirtelen felgyulladtak, Adri pedig direkt a f�nybe tette a nyak�t, melyen egy�rtelm�en kirajzol�dott a fekete f�lhold alakja.

Folytat�s�rt katt